Képesnapok
Olyan játékos az Isten: hangot sokaknak ad, hallást keveseknek, szemet mindjárt kettőt is, látást talán ha minden ezrediknek.
Szeretek fényképezni. Nem tudom, ez igazából számít-e, mármint a szeretés, de hátha. Vagy mindegy. Jó, ha jó a kép, gyönyörködtet vagy gondolatokat ébreszt, de az is jó, ha valakinek egyáltalán csak eszébe jut fényképezni, mert amíg fényképez, addig is lát. Nem tudom, Sontag ehhez az elképzelésemhez mit szólna.
Péntek van, tavasz, Monteverdi jött reggel látogatóba, úgyhogy most hiába bújt el a fény, fotós nap lesz a mai is, meg a holnapi is. Más nincs. Fúj a szél. Azt képzelem, hamarosan zöld lesz minden.
Szerencsére azért nemcsak az lát, aki fényképez is, de abban igazad van, hogy a fényképész biztosan... Kivágja a szépség (vagy a csúf valóság) egy kis kockáját, magával viszi, megőrzi zsákmányként a pillanatot, vissza-visszatér hozzá, esetleg elfeledkezik róla, de mindenképpen megmarad valahol hippocampusza merevlemezének mélyén...
VálaszTörlésIgen, igazad van. :) Mentés másképp.
TörlésSontag (sajna)azt is mondaná, hogy birtokolni akarod. amit fotózol (engem valaki egyszer ezzel akart? megsérteni? nagy fotózási odaadásaimban)...ettől még nem hagytam persze abba.) És Rózsának is igaza van,fényképezés nélkül is lehet látni, sőt "fényképezni "is gép nélkül, csak a szemeddel, ha lehúnyöd a rögzitéshez...ezt én a zürichi tó fölött tanultam, 20 évesen, azóta is "látom" azt a képet, igaz , csak én :)
VálaszTörlésIgen, Sontag ezt mondaná, de talán neki sem volt mindig igaza. :) Amúgy nekem is van pár képem, amit csak én látok. Kellenek azok is. :)
TörlésSontag ilyesmit mondott valóban, utánanéztem, de szerintem sincs igaza, illetve volt egy speciális és személyes s(ezért torzitó) oka rá... ezért se kell komolyan vennünk:)
TörlésSzeretem a képeidet; akármit is írsz utána, legtöbbször megszáll tőlük a nyugalom. Mintha a te saját szépség, nyugalom, megértés és bölcsesség iránti vágyad tükröződne bennük - nekem legalábbis így tűnik. Szóval szerintem a "szeretés" elég a fotózáshoz; a más, a több nem mindig szükséges, sőt, néha egyáltalán nem. Várom az új pillanataidat.
VálaszTörlés