Álmomban

Álmomban szép az idő, de azt a feladatot kapom magamtól, hogy szavakat jegyezzek meg. A szavak értelmetlenek, ezért sokszor felébredek, és listákat készítek róluk fejben. Reggelre elfelejtem őket mind.
Álmomban szétgurult az idő, kertekben szedegetem az üveggolyókat. Van, ami az eséstől megrepedt, világmindenség nyílt a hasában, valamennyi végtelen fényév.
Álmomban egy nő énekel majd hűvös vízparton állva. Azt mondja, ez kötelessége, a dal végeztével meg elúszik. A ruhája a víz felszínén lebeg. Könnyű, menyasszonyi fátyol.
Álmomban idegen vagyok. Talán nő, talán férfi, talán fénytavon ringatózó levél.