Levegőtlen

Már harmadik napja üli meg a várost a mozdulatlan forróság (amit rosszabb pillanataimban egy sumo birkózó ágyékkötője mögé szorult levegőtlenségnek képzelek el), és az az egyetlen szerencsénk, hogy éjszakára egyelőre még lehemperedik a városról, így akkor átmenetileg újra levegőhöz lehet jutni.

A lakás falai még valamennyire visszahűlnek reggelre, de az iskola kinyithatatlan ablakai miatt a tantermekbe beszorult a hazai közoktatás áporodott és reménytelen levegője.  Nem lehet kiszellőztetni ezt a hazai oktatásügyet, ez a helyzet. Vannak nagyon jó kezdeményezések, páran kisebb-nagyobb lyukat vágnak a falakba, de az idő, meg az érdektelenség szép lassan újra betömi a réseket, amelyeken keresztül beszökött a friss levegő.

Arra gondolok néha, ez a javítgatás, toldozás-foldozás nem visz sehova, talán le kellene bontani mindent, és újrakezdeni az építkezést. Vegyük például a mi iskolánkat: déli tájolású, csupa vasbeton épület, nagy, de csak résnyire nyitható ablakokkal, rossz szigeteléssel, málló vakolattal, háromszáz általános iskolai gyerekre méretezett, a hatvanas évek óta fel nem újított mellékhelyiségparkkal, a hatvanas években nulla darab számítógéphez méretezett elektromos hálózattal, szigetelés nélküli tetővel. Mit lehet ebből kihozni úgy, hogy a felújításra pénzmorzsalékok állnak rendelkezésre, ha az épületbe hétszázötven fiatal és felnőtt jár be napi rendszerességgel, ha nem lehet bekapcsolni a légkondit, mert akkor leállnak a számítógépek, ha a vécék kéthetente eldugulnak? Nem folytatom, de nem sokat, az azért elég világos.

Nem akarok demagóg lenni, meg vádaskodni sem akarok, de azért tegnap elszakadt a cérna. Ennek az országnak tényleg mindegy, mi van a gyerekekkel? Mindegy, hogy megkapják-e azt a segítséget, amire szükségük van ahhoz, hogy megfelelő körülmények közt és azt tanulják, amitől fejlődnek? Itt mindenkinek teljesen elment az esze? Aki elfogadta kedden a törvényt, mind gyermektelen? Vagy egyszerűen csak gonosz? Vagy mérhetetlenül ostoba? Nem tudom a választ, de akinek egy csöpp esze és gyereke van, az vagy elhúz ebből az országból viharsebesen, vagy tesz annak érdekében, hogy normális és emberséges iskolák legyenek, de nagyon gyorsan. A saját jól felfogott érdekében. Különben pár év múlva NER-kompatibilis magyar nyugdíjasok éhséglázadásáról közvetít majd a világsajtó. Agyrém, na.