Szürreál

A valóságon túl vagyunk már. Ez itt a szürreál. Írhatnám Alsó-Szürreáliai Fejedelemség.

Megfigyeltem, amikor azt hiszed, lassan túl vagy már mindenen, akkor valahogy épp mindig kiderül, hogy dehogy, most jön a java. Betegségek, piszkálódások, rokoninvázió, nyomasztó esték és még nyomasztóbb reggelek. Az, hogy nagyjából mindenkinek elment az esze, és az elment eszét rajtam keresi, már csak a tejszínhab ezen az egész elcseszett tortán.

Azt olvastam ma reggel valahol, szóval nem saját ötlet, de hogy az életet nem lehet megszokni. Tényleg nem. Én nem mondom, vannak benne jó fordulatok, de hogy az nem június második felében van, abban szinte teljesen biztos vagyok.

Kellene nekem egy ilyen júniusi kamuflázs terítő, amit csak a fejemre terítek, és pont úgy nézek ki, mint aki ott van, és értelmesen hallgat, pedig nem is, mert már rég elhúzott innen a picsába. Nem baj, hétfő van.