Így

Megtalálni és elveszíteni is nehéz. Nem tudom, egyenlő mértékben nehéz-e, lehet, hogy ezeknek a dolgoknak amúgy nincs is mértékegysége, mert se az idő, se a távolság, se a lendület, se az ellenállás nem mond el róluk mindent.
Megtalálni lehet véletlen hirtelenség, elveszíteni mindig szisztéma, mindig folyamat. Érdekes, mert közben meg azt felismerni, hogy az ember megtalált valamit, ami addig hiányzott az életéből, általában hosszú idő. A veszteséggel szembesülni meg lehet egy pillanat alatt.
Így veszíted el, írta Junot Diaz. Jó lenne azt is megírni, hogy Így találod meg. Érdemes lenne, csak hát pont olyan nehéz ez is, munkás, küzdelmes, sírós.
Arról, hogy veszíteni, írtam eleget. Most a megtalálás érdekel. Megtalálni kötéltánc, tapogatózás. Csukott szemmel kell megérezni, meddig van a másik, meddig én. Nincs kapaszkodó, nincs segédkötél, nem tudom, meddig van az öröme, bánata, meddig tart az enyém. Süketen érezni a szavakat, szájról olvasni egy nagyregényt, vakon dekódolni a határokat. Kérdezni, válaszolni, hallgatni, mesélni, megint hallgatni, megint kérdezni. Nem kombinálni, nem összezavarni a szavakat, nem bántani, nem bántódni. Nem hozzáérni, de mellette lenni. Valahogyan hozzá tartozni.
Megtalálni igazából azt jelenti, megérteni és elfogadni. Kerülőutak, kibúvók és feltételek nélkül.

Más. Tegnap vacsoracsata volt, és az van, hogy odavagyok ezért a három nőért. Életem nagy megtalálásai ők is. Töltsek velük minél több időt. Ez lesz az adventi program.
A mai zene Ali Farka Toure. Nem zongorázik, de nem baj.