Keringés

Itt a nyár, és itt a keringésjavító tornák ideje reggelente. Sok időm ugyan nincs, mert egyre nehezebben kelek fel az éjszakába nyúló munka miatt, de ha nem tornázom, délutánra helyes nagymamalábaim lesznek az egész napos ácsorgástól.  Igyekszem majd ennél több időt szánni erre is valahogyan, mondjuk délutánonként. Jobb odafigyelni a keringésre, az biztos. 

Az a helyzet, hogy bár mindig is szerettem, mostanában egyre több örömet találok a jógában. Mármint instant örömet, mert a testem azonnal meghálálja a törődést. Ilyen a test, örül, ha foglalkoznak vele. Ha lehet, és miért ne lehetne, nyáron majd jobban elmélyülök a jógában, olvasgatom a jógakönyveimet, és gyakorlok minden nap legalább másfél órát. Na de ez még messze van sajnos.

Más nincs egyébként, hiperérdekes dolgok mármint, Bridget is visszatért, de még tart a múlt hét fájdalomcsillapító hatása, úgyhogy véletlenül sem izgattam magam fel semmin. Jó érzés. Pihentető.

A munkámból a vizsgákat, meg egy-két szóbeli feleletet leszámítva elengedtem a számonkérést, több dolgozatot már nem javítok idén, inkább csak élvezzük, hogy együtt vagyunk. Már amennyire teret enged az élvezetnek az átforrósodott, levegőtlen tanterem. Ha lehet, az utolsó órákon inkább majd kimegyünk a levegőre.

Amúgy minden rendben van. Szeretek csak úgy lenni.