Mágikus realizmus

Nyugodt, napos, átmenetileg ismét tavaszi(as) reggelre ébredtünk. Szívesen mondanám, hogy minden tökéletes, de ez valami romantikus világverzió lenne. A realista nyilván az, hogy a világ egy része leginkább egy pöcegödörre hasonlít. Szerencse, hogy embernek lenni, gondolkodó és lélekkel bíró embernek mármint, azt is jelenti, hogy magam választom meg a világ számomra érvényes értelmezését. A mai napra én a magam részéről egy mágikus realista világverziót választottam tóval, sétával, a vízen tükröződő világ Istentől lopott tökéletességével, meg ehhez hasonló dolgokkal.

Bármennyire is időszerű volna az ország, no meg a mikorkörnyezetem ostobaságain keseregni, a következő két napban nem teszem.  Az én mágikus realizmusom ez, a saját világom, ami tulajdonképpen hasonlít a mindennapjaimra, de boldog és teljes ember vagyok benne.