Jól van

Dehogy van jól. Egyáltalán nincs jól egy csomó dolog, és nem is hiszem, hogy a beletörődés jó taktika, mert attól aligha változnak a dolgok. Persze a beletörődés és a belátás nem ugyanaz. Ezt például belátom.
Hogy mi az elég, és mi a kevés vagy éppen a sok, az pont olyan bizonytalan, mint a beletörődés és a belátás közti különbség. Mit tudom én. A hülyeségbe, meg a szarul működő dolgokba beletörődni hiba, mert hátha lehetne csinálni valamit, hogy jobban működjön a világ. Viszont belátni, hogy egy csomó dologgal nem tudsz mit kezdeni, nem rajtad múlik, mert az élet olyan, hogy változnak benne a dolgok, csodás bölcsesség. Nem tudom eldönteni, hogy ironikus vagyok vagy keserű.
Azt értem én Frankl nyomán is, meg Buddha se nagyon mond mást, hogy meg kell tenni, amit lehet, a többit meg hagyni kell, az nem rajtunk múlik. Csak ebből pont azt nem értem, hogy meddig tart a cselekvés, és honnantól kezdődik a hagyás. Nyilván azért, mert még mindig nem vagyok bölcs, és érteni akarom a dolgokat.
Az a baj, hogy a készen kapott bölcsességekkel nem tudok mit kezdeni, jobbára csak idegesítenek. Szeretnék saját bölcsességet. Talán egyszer elmúlik. Vagy így maradok. Az is lehet, hogy egy cselekvésre huzalozott emberből soha nem is lehet, legfeljebb csak pillanatokra, szemlélődőt faragni. Vagy elég ennyi is?
Más. Azt figyeltem meg, hogy egyre jobban utálom a keddeket. Mostanában mindig valami indokolhatatlan baromság történik keddenként. Tegnap például kaptam egy december végével határidős tankönyvcsekket (!!!), valamint nem tudtam bejutni a lépcsőházba, mert elromlott a kaputelefonunk. Vajon miért? Nincsenek magyarázatok. Jó, tudom, gondoljam át az életem, de hát mégis melyik az a létfilozófiai iskola, amibe ennyi hülyeség belefér? Majd megírom. Biedermann Izabella: A lét és a nemlét.
Azt hiszem, szeretném a hétfő mellett a keddeket is kiirtani a naptárból. Ne legyen kedd. Csak lassan már nem marad nap.
Más nincs. Kaptam egy örömteli negatív leletet ma az ultrahangon: térfoglaló folyamatok egyelőre nem látszanak. Értem én, hogy óvatosan fogalmaznak, de nem olyan ez egy kicsit, mintha azért mást vártak volna? Mintha picit reménykedtek volna, és most csalódottan vették tudomásul, hogy egyelőre minden rendben? érdekes ez a világ.
A Bartis kritika kint van a Gitten. ( KATT) Hogy mondjak valami jót is.