Corazón

A feltámadás utáni órákról csak röviden emlékeznék meg, ha lehet, mert spirituális tekintetben az idei Húsvét alulmúlta a sok éves átlagot. Bár a tesómék még szombaton beugrottak, végtére is nem kell túldimenzionálni az ünnepeket, meg amúgy is az unokaöcsém barátnőjéékhez voltak hivatalosak Purimra tegnap. Persze ha már itt voltak, kaptam életvezetési tanácsokat, miszerint fejfájás ellen dugni kell, de legalább megmasszírozta a nyakam, amitől kis időre elmúlt a fejfájás még így is. Lehet, hogy fejfájás ellen egy masszőr is elég. Na jó, nem.
Az ünnep maga az eddigi évek átlagából jól kiszámíthatóan, kaotikus formában  telt. Anyám kicsit sírt, mert elrontotta a süteményt, a sonka jobban hasonlított egy aknára lépett ló teteméhez, mint egy tisztességes húsvétra áldozott disznó combjához, keményre főtt tojásokat főztem újra (vö. eggs well-done), és egy nyerset ütöttem a tányérra a sonka mellé (anyám szépen elmagyarázta, hogy a kék tartóban vannak a főtt tojások, de nem így volt), viszont minden gyerek otthon ebédelt, ami meg jó. Templomba sajnos nem jutottam el, de anyám kialudta magát nálunk délután, így este fel tudott hívni ötször, hogy aggódik a bátyám miatt, mert lázas. Majdnem mondtam neki, hogy bezzeg amiatt nem aggódik, hogy tejcsokit vett nekem, aztán rájöttem, hogy felesleges, meg szemétség is volna. Inkább pálinkazárójelbe tettem a napot.
Más. Elolvastam Ágoston beavatóbeszédeit. Érdekes szövegek, de a kommentárok egy része pusztán megismételte Ágoston szavait. Alig találtam benne valami plusz információt, emiatt kicsit untam a könyvet. Nyilván öregszem és sárkányosodom.
Este már Szvoren Edina novelláskötetével búfelejtettem. Kifejezetten jól ír ez a nő. Tetszik.
Egyébként mindjárt vége a tavaszi szünetnek, ami elég ijesztő. Ijedtemben ma dolgozatokat fogok javítani, és készülök az óráimra, maradjon valami jó az utolsó napra is.
Ma reggel egyébként arra jutottam, hogy mindenképpen fel kell mondjak a munkahelyemen, és kell magamnak találni valami más munkát, hogy utazni is tudjak. Színeket akarok látni, és zenét akarok hallani, itt megint csak szürkeség van és panelcsend. Arra gondoltam, esetleg lehetnék kiküldött tudósító valahol Dél-Amerikában vagy Spanyolországban. Egy második Capa. Vagy egy első Biedermann. Elegem van. Élni akarok.

Ezt akkor most maximális hangerőn tessenek hallgatni a kedvemért.